Sziasztok!

Egy (szerintem) mindenkit érintő témát hoztam. Mégpedig az ANYUTEST! Igen van ilyen. Legalábbis nekem. Story:

Mielőtt terhes lettem 55 kiló voltam. Mikor kiderült, hogy teherbe estem már 60 kiló voltam. Szóval a terhességem első 3 hetében 5 kilót híztam. Ez annyira nem is volt feltűnő. Pincérnőként dolgoztam évek óta így egész jó formában voltam. Aztán miután kiderült hogy terhes vagyok szépen lassan "ellustultam". Értem ez alatt azt, hogy pincérnő helyett pultos lettem. Sokkal kevesebbet pörögtem, mozogtam. Itt még nem is híztam mert a terhesség első trimeszterében rendszeresen voltak rosszulléteim. Van, hogy nem tudtam enni mert nem kívántam semmit. Volt, hogy balzsamecetbe mártogatott pirítóst ettem.

Aztán vissza tért az étvágyam ahogy teltek a hetek. Ezzel együtt egyre kevesebbet dolgoztam. A megszokott 12-16-18 óra helyett csak 8-at. Majd mikor egyik napról a másikra abba hagytam a munkát csapott be a ménkű. 1 hónap alatt 4 kilót híztam. Mikor megismerkedtem a szülésznőmmel mondta, hogy jó lenne +10 kiló alatt maradni. Ekkor már 8nál jártam meg 7 hónapnál... Mire a szüléshez értem 76 kiló lettem.

Utólag kiderült, hogy rengeteg vizet halmozott fel a testem, mondjuk ez feltűnhetett volna abból, hogy eltűnt a bokám...

Miután megszületett Abigél és másnap kikeltem az ágyból felöltözni megvizslattam magam, hogy milyen is az üres pocakom. Sajnos képet nem csináltam, de nagyon cuki volt. Aztán mikor hazatértünk a kórházból ráálltam a mérlegre és a 76 kilóból 65 lett 5 nap alatt. Ajánlom mindenkinek, hogy aki túlsúlyosnak érzi magát, menjen el szülni. Jó, vicc volt...

A lényeg annyi, hogy szülés után 2 héttel újra 60 kiló voltam és lapos volt a hasam. Minden nap ledőltem egy kicsit délután Abival és fél kilós jégakkuval hűtöttem a hegem és nyomtam a hasam, hogy visszamenjen. Bejött.

A poén most jön. Mióta szoptatok vissza híztam 5 kilót. Oké, lehet most sokan kinevetnek, hogy "ugyan, 65 kiló az semmi'. Azért az én 160 centimhez meglátszik. Egész nehezen férek bele a nadrágjaimba és ez eléggé frusztrál.

És itt kezdődik a bejegyzés valódi témája. 

ANYUTEST

Abszolút mindegy, hogy 45 vagy 145 kiló vagy, ha nem érzed magad jól a bőrödben. Szinte mindenkinek van valami gondja a testével. Ugyan annyira frusztráló lehet ha valaki vékony, mintha valaki molett. Ugyan úgy tud fájni mikor azt mondják "de vékony vagy!" mint azt, hogy "terhes vagy?" mikor nem is... Viszont csak tőlünk függ, hogy ezt elfogadjuk és együtt élünk vele vagy változtatunk a dolgon.

Kicsit vonatkoztassunk el a betegségektől. Viszont azt ne felejtsük el, hogy a betegségeket is fel kell deríteni, valamint kezelni kell. Ilyenek például a hízással járó betegségek: pajzsmirigy alul működés, policisztás ovárium szindróma, metabolikus x szindróma, cushing-szindróma, gyógyszerek mellékhatása (fogamzásgátló, szteroid), lelki gondok amik evészavarhoz vezetnek (túlevés, falásroham). De vannak fogyással járó betegségek is: pajzsmirigy túlműködés, cukorbetegség, emésztőrendszeri betegségek, rák, lelki gondok (depresszió, anorexia, bulimía, ortorexia). Azonban ezek közül is rengeteget lehet kezelni akár testi akár lelki gond. Akár gyógyszerrel, egészséges táplálkozással, beszélgetéssel. Csak akaraterő szükséges hozzá valamint rájönni (beismerni) a problémá(ra)t.

Ennyit a betegséggel járó testsúly változásról. De mi van azzal amikor nincs orvosi oka?

Én tudom azt, hogy borzasztó lusta szar vagyok. És nem mozgok semmit. Azt mondták, a szoptatás alatt csak úgy olvadnak le a kilók a nőkről. Honnan? Mikor? Mikor már abbahagytam? Vagy miiii? Hát nekem egyedül a mellem lett lógósabb mint a tini éveimben, dehát ez ezzel jár. Legalábbis úgy hallottam... Jah és azt mondtam már, hogy azóta csak hízok?

És nem azzal van a gond, hogy 65 kiló vagyok. Hanem az, hogy nem érzem magam jól a bőrömben. Sosem voltam magamtól elszállva. Sosem voltam szép. És ahogy teltek múltak az évek ez egyre csak rosszabb lett. Ahogy serdültem egyre problémásabb lett a bőröm. Tele voltam mitesszerrel, pattanással. Híztam és szőrösödtem mint minden kamasz. Nem találtam önmagam csak sodródtam az árral. Nagyon sokáig volt rövid, fiús hajam és sose voltam nőies. A mai napig jobban szeretem a farmer-póló-tornacipő összeállítást mint a magassarkút. Jó, néha rohadt klassz szexin kicsípni magam.

Ezek ellenére találkoztam egy sráccal, aki mindent megváltoztatott. Aki miatt megérte kicsit nőiesednem. Aki ma már a lányom apja és borzalmasan szeretem azért, hogy minden szinten jobb emberré tett.

De visszatérve. Nem érzem jól magam a bőrömben. Nem a szülés óta, mert akkor egész szexinek láttam magam. Fiatal anyuka aki visszakapta az alakját. Sőt!

De így fél év elteltével felszaladtak a kilók. Egyre kevesebb időm van magamra, mert inkább vagyok a lányommal vagy a párommal, főzök, mosok, takarítok, rendet rakok, teregetek, vasalok, sütök vagy ALSZOK mint hogy magammal foglalkozzak. És itt kezdődtek a problémák. Mikor az ember, mikor egy nő elhagyja magát. Mindenkinek más a gondolkodásmódja. Én igenis szeretnék megfelelni magamnak és ugyan úgy szeretnék tetszeni a páromnak is. Hiszen azért na. Hát mégis csak... If you know, what i mean...

És mikor azt mondja a nő, hogy ezek nem fontosak akkor szerintem téved. Attól, hogy valaki Anya, attól még ugyan úgy nő, asszony, feleség (barátnő), egy igazi szexbomba, maga a termékenység és nem szabadna elhagynia magát. Tartozik magának annyival, hogy szán magára néha napján pár órát. Elszabadul otthonról. Egy kozmetikushoz, fodrászhoz, körmöshöz vagy kondi terembe vagy akárhova amitől újra nőnek érzi magát.

Nekem ez annyi, hogy hétfőnként, mikor leraktam a picit aludni beülök egy óriási kád forró levendulás tengeri sós vízbe. Hajat mosok, leradírozom a bőröm, szőrtelenítek nézek pár Family guy részt és elkortyolok fél deci bort. A hajamat én magam festem és a körmöm is magam csinálom a szakmámból kifolyólag. Apucinak hála hetente el tudok jutni szoliba is. Igen. Ha apucinak is szeretne tetszeni az anyuci, akkor kicsit neki is részt kell vennie a dologban. Legalább annyiban, hogy le lehet passzolni neki a kicsit.

Nem lesz attól valaki rossz anya, hogy nem csak másokkal foglalkozik, hanem magával is. Kinek kell az hogy kiégett házisárkány legyen belőle? Hogy frusztrált robottá váljon akinek semmi türelme és depresszióba zuhan mert nem kívánja a párja? Senkinek! Se neked, se nekem, se a családodnak, se a párodnak se a babádnak! Törődj magaddal! Hidd el, megéri!

Szóóóóval. ANYUTEST. Eljutottam arra pontra, hogy nem érzem ugye szexinek magam. És így a páromnak se nagyon mutogatom magam. Pedig nagyon tetszem neki úgy ahogy vagyok. Nem vagyok kövér, de nem tetszem magamnak. Így újévi fogadalom gyanánt elhatároztam, hogy sportolni fogok. Méghozzá itthon. Méghozzá a lányommal. Lehetőségem egyelőre konditerembe járni nincsen, de minek is adnék ki pénzt olyan dologra amit ingyen is csinálhatok... Terveim között szerepel, hogyha egy kicsit jobb idő lesz minden nap el fogok menni futni. Akár babakocsival is. Abigélnek is jót fog tenni a friss levegő és nekem se árt egy kis mozgás. Ezen kívül lassan tudni fog mászni a kis gézengúz szóval fel kell kötnöm a gatyát, hogy tudjak utána rohangálni. Sőt! Találtam nagyon jó baba-mama gyakorlatsorokat az interneten! Itt is van néhány:

- https://www.youtube.com/watch?v=H6GXtCaUJs4
- https://www.youtube.com/watch?v=--pRwy3q_QY
- https://www.youtube.com/watch?v=KIveWSplwLU
- https://www.youtube.com/watch?v=L4yp2gbLXk4
- https://www.youtube.com/watch?v=n7K0FqOkG5c
- https://www.youtube.com/watch?v=W8XNrLjJZao
Ez pedig egy egész lejátszási lista, legalább haladóknak
- https://www.youtube.com/watch?list=PLObZuJApqr8ZqYdVIKAmcWe9UuDCjkloB&v=sikjD2ZzxSk

És igen. Nehéz. Nehéz egy baba mellett, de még nehezebb egy tipegő mellett időt szánni magunkra. Sőt, akinek több gyermeke van az tudja, hogy szinte lehetetlen és sokszor kevés a 24 óra egy nap. De a néha még mindig több mint a soha. És soha ne mondd hogy soha! Folytatás nemsokára (csak felébredt a picúr...)