Egy átlagos kismama naplója

Egy átlagos kismama naplója

Esküvőre készülve

2020. június 07. - Koczka Rebeka

Haligali!

Ahogy az előző posztomban említettem, esküvőre megyünk júliusban. Mikor megtudtuk, vagyis amikor meg lettünk hívva, és hivatalos lett, hogy meg is lesz tartva (ugye a vírus miatt képlékeny volt a dolog) egyből el kezdett járni az agyam. Mik azok a dolgok amik nekem Nőként eszembe jutottak? Minden, is!

1. Utazás

Hogyan is fogunk eljutni a helyszínre. Az esküvő ugyanis Pest megyében lesz, tőlünk jó messze. Így valószínűleg Apukáméknál fogunk megszállni Budapesten azon a hétvégén. Viszont onnan is még kocsival kell menni a helyszínre. Nekem még nincs jogsim... Mivel esküvő, valószínűleg inni is fogunk. Így hazafelé már nem tudunk kocsival jönni. Akkor hogy kerül haza a kocsi? Abigélt ki viszi haza? Hol fog aludni Abi délután? Este hogy fog elaludni ha nem tudom megszoptatni? Mi hogy jutunk haza? Ilyen kérdések kavarognak első sorban a fejemben. És nekem kell ezeket kitalálni. Erős szervezés szükséges, mert másokat is bele kell vonnunk így mndenkinek alkalmazkodni kell...

2. Pénz

Itt jön a pénz kérdés. Uhh, igen ez egy necces téma, nem igaz? Azért egy esküvő nem olcsó (ahogy hallottam). De még úgy sem nevezhető annak, ha csak vendégként vagyunk jelen. A mi esetünkben a következő kiadások merültek fel: benzin, pályamatrica, parkolás, nászajándék, menyasszonytánc, ruhavásárlás, (cipővásárlás). Szóval mennyi az annyi? Mennyit illik adni? Mennyit kell adni?

Ez szerintem mindenkinél más. Azt szokták mondani, hogy illik kifizetni legalább a vacsora árát. De ezt honnan tudná az ember? Mondjuk én onnan, hogy rákérdeztem... De nem mindenki kérdezi meg mert "nem illik" vagy mert "ciki". Mi olyan viszonyban vagyunk a párral, hogy simán megbeszéltük a dolgot. Legalább tudom, hogy mennyivel számoljak.

De ezek a pénzek minden lagzinál más összegek. Mindenki a pénztárcájának megfelelő összeget adjon, ha tud. Nem azért hívnak meg egy esküvőre, hogy Mi fizessük azt. Remélhetőleg... Szerintem.

Én először megkérdeztem, hogy van-e valami amit nászajándékba szeretnének, de mint minden "pályakezdő házaspárnak" a pénz a legjobb ajándék. Utána olvastam több helyen, hogy ez hogyan szokás. Sokan írták, hogy ugye mint mondtam illik kifizetni a vacsorát. De ha én meghívok valakit akkor ő Vendég lesz. Nem várom el, hogy kifizesse a vacsoráját. Hiszen az én pénztárcámhoz mért lesz a vacsora ára, és lehet hogy a meghívott ezt nem tudja finanszírozni. Egy pár nem várhatja el, hogy az esküvőn vissza jöjjön a lagzi ára. Mindenki addig nyújtózkodjon amíg a takarója ér.

Mi is megpróbálunk a pénztárcánkhoz mérten ajándékozni. Ha olyan viszonyban vagytok, nem azt fogja számolgatni hogy te mennyit adtál nekik... ha meg nem, akkor minek költenél rá annyit? Szóval ez egyéni kérdés.

A benzin, a pálya matrica, esetleges parkolás már adottabb mert fixek az árak. A következő költség pedig a ruha...

3. Megjelenés

Azt gondolom, hogy nőként kicsit többet foglalkozunk a külsőnkkel mint a férfiak. Biztos vagyok benne, hogy Peti péntek délelőtt felvenne egy gatyát, a zakóját meg egy inget, felhozná a pincéből az "ünneplős cipőjét" és már meg is lenne az esküvőzős szettje. És milyen jó is neki... Annyira jó lenne ha nekünk is ilyen könnyen menne...

De nem! Már hetek sőt, talán hónapok óta gondolkodom mi a szart vegyek fel. Ahh, ugye? Micsoda problémák... Igen. Az! És nem azért mert kicsinyes vagyok vagy mert öntelt vagy valami, hanem mert ez egy esküvő. Ráadásul az egyik legjobb barátom esküvője és szeretném nekik megadni a tiszteletet ebben a formában is. És szeretném magamat is szépnek látni és jól érezni magamat. És igen, ehhez kell a megfelelő ruha, haj és smink.

Még mindig elég kövér vagyok így nagyon nem néznek ki jól rajtam a régi ruháim valamint a kevés barátunk tükrében nem igazán járunk esküvőkre. Így nincs is igazán esküvőzős ruhám. Szóval be kell szereznem egyet. De hol és mikor?

Kisgyerekes, jogosítvány nélküli, kisvárosban élő, átlagos anyagi háttérrel rendelkező Anyaként a legkézenfekvőbb megoldásnak az Aliexpress tűnt. Ugyebár bele kell kalkulálni a szállítási időt, főleg ebben a vírusos helyzetben. Ez 20 és 60 akár 80 nap között bármikor lehet. Ezért kell időben elkezdeni a keresgélést. Láttam sok szép ruhát de 100 dollárt egy kitudja milyen ruháért azért nem adnék ki. Főleg mikor csak 1-2 vásárlás történt a termékből, így visszaigazolást se nagyon találni... (Majd csinálok egy Aliexpresses bejegyzést is azoknak akik nem mernek vagy nem tudnak onnan rendelni.) Valahogy nem találtam az ízlésemnek megfelelő ruhát, de ez nem az oldal hibája.

Így valami más megoldást kellett keresnem. Hát akkor magyar webshopok. Google kereső: koktélruha. Az első ami feljött ez az új oldal az About you. Hát rengeteg ruhát találtam. Végigböngésztem az összeset. Aztán szűrtem őket szépen lassan. Először méret szerint aztán szín szerint majd pedig ár alapján. Találtam egy gyönyörű ruhát amibe egyből beleszerettem és mikor megláttam, hogy 50.000 Ft, mármint ÖTVENEZER! akkor elvetettem az ötletet. Szomorúan nyugtáztam, hogy a ruhám valaki másé lesz.

Keresgéltem tovább. Mutogattam a csajoknak milyenek tetszenek. De rávilágítottak, hogy egy képről ruhát választani elég hülye ötlet. Hát honnan is tudnám, hogy rajtam hogyan fog állni? Gondolom nem egyszer fordult elő veletek is, hogy a fogason lógó ruhába beleszerettetek a boltban. Megnéztétek az árát és úgy döntöttetek "igen, ez belefér a keretbe". Ezek után besétáltatok a próbafülkébe, felvettétek és teljesen elment az életkedvetek a 10. ruhánál mert semmi nem állt jól rajtatok.

Nem akarok így járni egy megrendelt ruhával, mert oké, hogy már sok helyen vissza lehet küldeni, de akkor is macera. Úúúúgyhogy az a megoldás, hogy elmegyek és megveszem a ruhát. De hol és mikor és hogyan és kivel és és és ...

Azért elmenni gyerekkel vásárolni nem a legegyszerűbb dolog. Főleg egy eleven és kíváncsi 2 évessel. Bár Abigél nagyon szófogadó gyerek, azért kicsit nehézkes a dolog. Kisvárosban lakunk így nem sok lehetőség van a ruhavásárlásra. Tehát megcéloztam Győrt. De oda vagy vonattal vagy kocsival tudok eljutni. Kocsival csak úgy ha valaki elvisz, vonattal meg ahh, nem akarok vonattal menni... Szóval találnom kell valakit aki sofőrködik. A párom beleegyezett, hogy elvisz vásárolni. De ez csak hétvégén lehetséges mikor púpon vannak a boltok. Ebben a "vírusos időben" még kevésbé van kedvem egy gyerekkel járkálni a boltokban, így csúnya szóval élve le kell passzolnunk a gyereket. Hát remélem, hogy ez a hétvégén összejön. Vagy a következőn. Mindenképp tájékoztatlak benneteket, hogyan fog alakulni a keresgélés.

4. Haj, smink, súly

Még mindig nem érzem magam komfortosan a bőrömben de erről csak én tehetek senki más. Szóval megpróbálok a következő egy hónapban valami drasztikus változtatást eszközölni. Senkit sem szeretnék erre buzdítani és valószínűleg én sem vagyok elég erős ahhoz, hogy véghez vigyem az elhatározásomat, de valahol el kell kezdeni... Ennek is egy külön posztot fogok szentelni.

Ott van még a haj, smink és egyéb apróságok kérdése. Fodrászhoz, sminkeshez azért nem fogok elmenni, de valami különlegesebb dolgot azért ki fogok találni. Elképzelésem szerint valami laza, hullámos kontyot szeretnék csinálni szép füstös cica szemekkel, de a tény, hogy se sminkes, se fodrász nem vagyok lehet kicsit megnehezíti a dolgom. Nem úgy mint a körmöm amit könnyen megcsinálok. Juhuuuu.

Elő kell keresgélnem az ékszereim. Nem vagyok az az ékszeres típus általában csak órát szoktam hordani, a kevesebb néha több alapon de majd meglátjuk. 

Táska. Ez ugyan csak egy érdekes kérdés. Azért kisgyerekkel ez sem olyan egyszerű mint amilyennek hangzik. Mióta megszületett Abigél jóformán mindenhova hátizsákkal járok. Tapasztalatom szerint minél kisebb a gyerek annál nagyobb a táska. Az elején minden szart belepakoltam, most már inkább a cuccaim közé dobok egy pelenkát és popsitörlőt aztán csá. De egy esküvőn azért elég sok mindenre lehet szükség, és bár nincs stílusérzékem, de azért egy Mickey egeres hátizsák nem biztos, hogy megfelelő a szettemhez... Na sebaj, majd a kocsiba hagyom a cuccokat.

Haj, smink, ékszer, ruha, táska, súly pipa. Mi van még? Jah igen. Cipő. Hát ez is érdekes kérdés. Szívem szerint egy fekete Vans cipőt vennék(fel), de azt annyira nem illik. Lehet elviszem váltócipőnek, csak előtte be kell szereznem egyet... Meg hát cipőt a ruha után érdemes választani, de szerintem azt megoldom az itthoni "kollekciómból".

5. Nászajándék

És a végére hagytam a legfontosabbat. A NÁSZAJÁNDÉK! Most mikor írom ezeket a sorokat abban a fázisban vagyok, hogy nem is tudom merre induljak el. Ugye azt mondtam, hogy pénzt fogunk ajándékozni, de nem akarom csak úgy borítékban, az olyan snassz. Bár tudom, hogy annak az árát is beletehetném, amibe az ajándék kerülni fog, de szeretnék valami maradandót adni nekik, amire ha ránéznek mindig a boldog Nagy napjuk fog az eszükbe jutni (és mi...). Hát nekiállok keresgélni, és ha találok valamit mindenképp szólok! Ha van esetleg valami ötletetek, nyugodtan írjatok Instán!

Addig is puszi!

https://www.instagram.com/anyavagyokesboldog/
https://www.instagram.com/rizslabdacs/
https://www.facebook.com/koczka.rebeka95/

A bejegyzés trackback címe:

https://kismamanaploja.blog.hu/api/trackback/id/tr2915742348

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása